• Hozzászólások: 0
  • Kategória: Tolnay Klári Színpad
  • Olvasták: 1353
  • Utoljára módosítva: 18 December 2015 15:24

Interjú Cseh Zsuzsával

 

Cseh Zsuzsa az Aranytíz nagy sikerű, 2013 májusában bemutatott, Elling és Kjell című produkciójának oszlopos tagja, amelyet 2014-ben a VIDOR Fesztiválszakmai zsűrije is elismerő díjjal tüntetett ki.Őze Áron, Kedvek Richárd és Széplaky Géza partnereként alakítja az állapotos Reidun szerepét, azon nőét, aki végül és végleg megváltoztatja ennek a három, így vagy úgy egymásra utalt, kelekótya férfinak az életét. Cseh Zsuzsát a színházhoz fűződő viszonyáról, vállalkozásáról, eddigi sikereiről és terveiről kérdeztük.

 

Ma belsőépítészeti vállalkozását vezeti, korábban pedig olyan szakmákban próbálta ki magát, mint a bőrművesség vagy a lószerszámkészítés. A szegediek mégis elsősorban színészként ismerhették meg. Hogyan vezetett az útja a színpadig?

 

Eredetileg a Képzőre készültem kerámia szakra, ez volt az én nagy álmom. Grafikushoz jártam rajzolni, de egy saját kemence és önálló műhely fenntartása akkoriban megterhelő lett volna a családnak. Ezért a népi bőrművesség mellett döntöttem, a bőr elemi, megfogható volta miatt is. Tizenhét évesen pontosan tudtam, hogy kell egy szakma és bár jó tanuló voltam a gimnáziumban, ma is úgy hiszem, ha bármi történik, mindig van hová nyúlnom. Lószerszámkészítést is tanultam, de ebben nem találtam meg azt a fajta kreativitást, amit akkoriban kerestem, ezt a színház és a színészet adta meg.Úgy éreztem, ha nem próbálom ki, életem végéig ott motoszkál majd bennem.

 

A színészet mindig ott motoszkált, de hogyan jött végül az elhatározás, hogy a színészi pályára lépjen?

 

Ugyan a Színművészetire nem vettek fel, helyette azonban az akkori Nemzeti, mostani Magyar Színház Színiakadémiájára járhattam Gaál Erzsi és Csizmadia Tibor kísérleti osztályába. Maximalizmusomat és a művészethez való hozzáállásomat Gaál Erzsitől tanultam. Bármilyen művészeti ágba is kezdek, a lénye szinte mindig ott van velem– sajnos hamar elveszítettük. Az iskola után Szegedre szerződtem, ahol sokat és szépeket játszottam. Meghatározó évek voltak, nagyon szerettem. Egy operett főszereppel búcsúztam a Szegedi Nemzeti Színház színpadától. Ez egy nagyon kerek történet, semmi sem maradt bennem lezáratlanul. Szuper volt tavaly visszamenni, és persze hihetetlen jó az Aranytízben egy szerelemdarabban szerepelni azokkal az emberekkel, akiket az életben is nagyon szeretek, de a régi életembe nem kerülnék vissza.

 

Kedvek Richárddal egy párt alakítanak az Elling és Kjellben, egymás párjai a való életben, és összeköti önöket a közös vállalkozás is. Hogyan kezelhető, amikor a munka és a magánélet ennyire összefonódik?

 

Ricsivel mindketten határozott személyiségek vagyunk. Nagy vitáink vannak, sosem titkoltuk, hogy gyors lánggal égünk. Mi csak „olasz kempingnek” hívjuk magunkat. Fél óra múlva már el is felejtjük az egészet, és valaki úgyis enged az ötletéből, elképzeléséből. Inspiráló vitáink és nagy beszélgetéseink vannak, ennek már jó pár éve, 16 vagy 18, nem számoljuk, nem tartunk évfordulókat.

 

Színház és belsőépítészet. Látszólag nagy a távolság a kettő között. Mégis mi az, ami miatt mindkettőt a szakmájának választotta?

 

Amikor kilenc év után eljöttem Szegedről, Ricsi otthagyta Kecskemétet és Amerikába utaztunk. Tervben volt, hogy esetleg ott járjunk iskolába. Végül is nem maradtunk külföldön, de a fél szívemet New Yorkban hagytam. Tudom, hogy nekem ott van, volt és hiszem, hogy lesz dolgom. Amikor hazajöttünk, sorra kaptuk a lehetőségeket. Valahogy annyira magával sodort az új életem, teljesen lefoglalt. Imádtam és imádom a mai napig, ugyanolyan dolgokat mozgósít bennem, mint annak idején a színház. A színészet abbahagyásával sorra jelentkeztek az elvonási tünetek. A színház olyan szenvedély, amiről nem lehet csak úgy leszokni és ahhoz, hogy valaki leszokjon róla, rá kell szokni valami másra, nálam ez a belsőépítészet volt. Azóta minden tervezésemben ott van a színház és minden szerepemben ott van a belsőépítészet.

 

Milyen nőként egy férfiakból álló építőbrigád munkáját igazgatni?

 

Nem könnyű, de imádom a férfiakat és ez sokat segít benne. Azt hiszem, meglehetősen kemény vagyok, talán keményebb, mintha férfi lennék. Eleinte vittem Túró Rudit és kávét, kislányosan kedves voltam. Ezzel aztán alaposan vissza is éltek és hibát hibára halmoztak. Ma igyekszem keményen kislányos lenni.

 

Kerámiakészítés, népi bőrművesség, lószerszámkészítés, színészet, ruhatervezés és belsőépítészet. Sok művészeti ágban kipróbálta már magát. Mit gondol, meddig tart ez az utóbbi „szerelem”?

 

Most úgy érzem, megérkeztem: azt csinálom, ami nekem való. De ezt is addig folytatom, amíg meg nem unom benne saját magamat, amíg boldog vagyok. Nagy újrakezdő vagyok. Kihívások nélkül nem tudok élni.Ha pedig megunom, akkor elképzelhető, hogy remek esztergályos leszek csak még soha életemben nem próbáltam. Nem szeretném, ha azt gondolnák rólam az emberek, hogy csapongó vagyok, és hogy arról szól az életem, hogy hogyan nem csinálok végig dolgokat.Akik ismernek, tudják, hogy bármihez is kezdek teljes odaadással, szenvedéllyel csinálom, képtelen vagyok takarékra állítani magamat. Ez vagyok, egy testben egy „bőrműveslószerszámkészítőszínész”, aki ruhákat is tervez és a belsőépítészet a szenvedélye.

 

Egyik építkezésről a másikra rohan, tervez és számol, de láthatjuk-e színházban a közeljövőben?

 

Az Elling és Kjell mellett egyelőre úgy tűnik, nem tudok elvállalni más szerepet. Az Aranytízben Ricsi hamarosan a Caligulát rendezi majd. Szó volt róla, hogy én legyek a női főszereplő, de a munkák mellett nem tudtam vállalni. Ez egy igazán minőségi produkció lesz, ami megérdemli, hogy valaki százszázalékosan „odategye” magát. Nagyon izgalmas koncepciónak ígérkezik. Várom, hogy milyen lesz Ricsi rendezőként, mert már régóta készül a feladatra.

 

Hogyan értékelné 2014-et, milyen tervei vannak az új évre vonatkozóan?

 

Visszatekintve, a 2014-es egy erős, boldog és kiemelkedően jó év volt. Szeretném, ha jövőre ugyanennyi ember bizalmát elnyerhetném és lehetőséget kaphatnék tőlük. A barátaimtól, a családomtól annyi biztatást és odafigyelést kaptam; kívánom, hogy a munkám mellett ezt kellőképpen viszonozni tudjam. Persze kicsit több időt tölteni Cseh Zsuzsával se lenne rossz.

 

 

 

Cseh Zsuzsával Kővári Gyöngyi Krisztina beszélgetett
(2015)

 

Megosztás
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Digg
  • Facebook
  • Technorati
  • Reddit
  • Yahoo Buzz
  • StumbleUpon

Nincs még hozzászólás...

Válasz

Név: Kötelező mező.
Email cím: Kötelező mező. Nem látható
Weboldal:
Biztonsági kód (jobbra található): Kötelező mező.
Hozzászólás: Kötelező mező.

Kapcsolat

Telefon: +36 1 354 - 3400
Fax: +36 1 354 - 3404
Központi e-mail: aranytiz@aranytiz.hu
Jegyinformáció: jegyrendeles@aranytiz.hu

Jegypénztár

hétfő, szerda: 14.00-21.00,
szombat: 9.00-15.00,
valamint a program kezdete előtt 1 órával
A jegypénztárban csak készpénzes fizetésre van lehetőség!