• Hozzászólások: 0
  • Kategória: Tolnay Klári Színpad
  • Olvasták: 865
  • Utoljára módosítva: 26 November 2015 10:47

Interjú Horváth Zoltánnal

„Olyan előadás ez, ami mindannyiunkat felülmúlja”

 

Horváth Zoltán egyike a PANkreátorok három kiötlőjének. Az előadás alatt szavak nélkül, puszta testével, mozgásával és mimikájával nevettet, pantomimezik. Zoltán cirkuszi artista múlttal rendelkező színész, aki bár nagyon fiatal, máris a következő színészgenerációt oktatja, miközben ő maga is mindig valami újat tanul.

A PANkreátorok egy példaértékűen hosszú időt megélt előadás, főleg ha azt vesszük, hogy egy közös baráti ötletelésből nőtte ki magát. Mi a titka az öt év sikerének?

Rengeteg segítséget kaptunk az Aranytíztől, és Balogh Erikától abban, hogy létrejöhessen a PANkreátorok. Ő, amikor előálltam az ötletünkkel, nem azt kérdezte, hogy fogjuk megvalósítani, hanem azt, hogy mikor lesz a bemutató. Mindez annyira előrelendítette a produkció összeállítását, hogy azonnal elindult egy rohamtempójú munka. Csodaként éltük meg, hogy egy előadás, ami az Aranytíz támogatásán kívül semmilyen külső támogatást nem kapott, ilyen sikeres lett, és ilyen hosszú időt élt meg, és él jelenleg is. Nagyon nagy az egymás iránti tolerancia, szerintem ezért tud igazán jól működni a csapat. Rendező híján hoztunk néhány alapszabályt. Mindenki vétójoggal bír, és nem telhet el egy perc sem nevetés nélkül. Olyan előadás ez, ami mindannyiunkat felülmúlja. Nem tudnám azt mondani, hogy bármelyikünk munkája lenne, csak azt, hogy mindannyiunké. Ettől olyan, amilyen, és ez nagyon boldogító.

Az egyéni dalinterpretációról elhíresült David Armand, vagy művésznevén Johann Lippowitz angol komikus „pantomimező” stílusát fejlesztetted tovább. Korábban volt már kapcsolatod ezzel a Magyarországon kicsit elhanyagolt műfajjal?

Évekig pantomimeztem az Akadémián. Már akkor nagyon közel állt hozzám a műfaj, jól ment és szerettem is, ezért sűrűbben foglalkoztam vele. Később Illés Dani barátommal dolgoztunk az utcán. Olaszországban, Angliában, Franciaországban hagyománya van az utcai pantomimezésnek, de Magyarországon olyan a törvényi szabályozás, hogy szinte csak illegálisan végezhető. Úgy tudom, Angliában, aki az utcaszínház kategóriában szeretne dolgozni, egy bizottság előtt levizsgázik, és a színvonal alapján megmondják neki, melyik kerületben léphet fel. Magyarországon az a személyes tapasztalatom, hogy – akár egy rendezvény esetében –területfoglalási engedélyt kell kérni arra az egy négyzetméterre, ahol az ember dolgozni szeretne, és azért kell fix összeget fizetnie.

Külföldön tehát kedveltebb a Magyarországon méltatlanul mellőzött pantomim műfaj?

Nagyon furcsa, kihalt dolog ez. Hébe-hóba vannak előadások, akkor is minimális visszhanggal. Franciaországban lényegesen nagyobb tradícióval bír. Ott alkalmanként színházban is találkozhatunk pantomimmel, mégsem megy jól. Szélesebb rétegekhez akkor jutott el a műfaj, amikor az ausztrál Umbilical Brothers berobbant a köztudatba. Magyarországon M. Kecskés András kiemelkedő szinten műveli a szakmát, de sajnos mégsem kap kellő figyelmet. Az én generációmban pedig nagyon kevesen foglalkoznak kizárólag a pantomimmel. Van olyan ismerősöm, aki bár nagyon tehetséges, mégsem ezzel szeretne foglalkozni.

Az utcai művészet tartogathat izgalmakat. Ilyenkor a művész keresi a publikumot, és nem a közönség tér be egy intézménybe a kikapcsolódás reményében, így olyan nézőkkel is találkozhat, akikkel a színházban valószínűleg nem. Volt ezzel kapcsolatban valamilyen meghatározó élménye?

A balatoni utcázásaink egyik alkalmával valaki nagyon felháborodott azon, hogy ilyesmivel pénzt lehet keresni. Odajött, kérdőre vont, és hát a bányába küldött minket dolgozni. Ezzel végül is nincs probléma, próbáltam őt megérteni. Egyszerűen olyan élethelyzetben volt, amikor felháborítónak tartotta, hogy fiatalon ilyesmivel keressük a kenyerünket. Valóban nagyon nehéz megérteni, hogy egy élő szoborban, ami nem mozdul, és nem szólal meg, mekkora munka van. Pedig sokszor tíz év gyakorlásról van szó. Irgalmatlan feladat négy órán keresztül megküzdeni akár csak a napszúrással. Amszterdamban viszont olyan különlegességnek számítottunk, hogy a helyi lap újságírója készített velünk interjút. Magyarországon valószínűleg még nem értették meg, hogy egy színvonalas showműsor akár turisztikailag is vonzó lehet.

Jelenleg a Pesti Magyar Színiakadémián tanít színpadi mozgást. Hogyan találta meg a lehetőség, és mik a hosszú távú tervei?

A PANkreátorok létrejötte után nem sokkal egy előadás kapcsán elkerültem a Magyar Cirkusz és Varieté Artistaképző felnőtt tagozatára, ahol egy évet töltöttem el. Próbaengedélyt kaptam, így az iskola sajnálatos megszűnését követően is profi artistákkal edzhettem tovább. A mestereimnek köszönhetően, akik a szemem láttára törték át a fejemben lévő fizikai határokat, hamar kiderült, nincs olyan, ami fizikailag ne volna lehetséges. Gyorsan egyértelművé vált, hogy mi az, amiben a legtöbbet tudom segíteni az cirkuszi munkát. Színészként az artistaszámok dramaturgiai és logikai felépítését tudom fejleszteni. Ez egy mezsgye, és azon vagyok, hogy a két terület valahogy összeérjen. Most például színinövendékeket tanítok olyan alapvető artista dolgokra, balansz- és erőgyakorlatokra, amik a színpadon még bőven alkalmazhatóak. Az cirkuszi mozgás magas szintű koncentrációt igénylő csapatjáték. Megtanít arra, hogy felelősséggel odafigyelj a társadra, éppen ezért Oroszországban az alapvető színészképzés része. A tanítás és a mozgás a jövőben is az életem részeként képzelem el, főleg mivel azt látom, hogy van rá igény, és egyre többen fordulnak ebbe az irányba.

Horváth Zoltánnal Kővári Gyöngyi Krisztina beszélgetett
(2015)


A PANkreátorok utolsó előadása 2015. november 6-án volt.

Megosztás
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Digg
  • Facebook
  • Technorati
  • Reddit
  • Yahoo Buzz
  • StumbleUpon

Nincs még hozzászólás...

Válasz

Név: Kötelező mező.
Email cím: Kötelező mező. Nem látható
Weboldal:
Biztonsági kód (jobbra található): Kötelező mező.
Hozzászólás: Kötelező mező.

Kapcsolat

Telefon: +36 1 354 - 3400
Fax: +36 1 354 - 3404
Központi e-mail: aranytiz@aranytiz.hu
Jegyinformáció: jegyrendeles@aranytiz.hu

Jegypénztár

nagyszombaton és húsvéthétfőn zárva!
hétfő
, szerda: 14.00-21.00,
szombat: 9.00-15.00,
valamint a program kezdete előtt 1 órával
A jegypénztárban csak készpénzes fizetésre van lehetőség!